A gazdaságvédelem őre
A bűncselekményekkel foglalkozó Szigeti Erzsébet tizennyolc évesen bújt egyenruhába, majd kisfia születése után civil ruhás nyomozó, később vizsgáló lett. Az elmúlt közel negyven év alatt „precizitásának, szorgalmának, munkavégzésének köszönhetően, az elvárásoknak megfelelően kiemelkedő szakmai tudásra tett szert” – méltatta a tavaly Záborszky Nándor-díjjal kitüntetett kollégáját Kovács Tibor kapitányságvezető. A Budafokon élő rendőrrel a kerületi önkormányzattól kapott elismerés kapcsán beszélgettünk.
– Lassan negyven éve, hogy felszerelt, és kisebb megszakítással tizennyolc éve a budafoki rendőrségnél teljesít szolgálatot. Jelenleg milyen feladatokat lát el?
– A Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztályán dolgozom, ahol gazdasági és az igazságszolgáltatás rendje elleni ügyekkel (a hatóság félrevezetése, hamis vád vagy hamis tanúzás) foglalkozunk. Vizsgálókként vagy az ismert elkövetők ellen járunk el, vagy a Nyomozó Alosztály által felderített ügyekben gyűjtjük a további bizonyítékokat, amelyek segítségével a bűncselekményt megpróbáljuk rábizonyítani az elkövetőkre.
– Leggyakrabban milyen gazdasági bűncselekményekkel szembesülnek?
– Csalás, lopás és sikkasztás is előfordul a kerületünkben, ezek közül manapság azonban a kiberbűnözés a legelterjedtebb. Szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki internetes csalás áldozatává vált annak ellenére, hogy a rendőrség minden lehetséges fórumon – a közösségi médiában, az online térben – elmondja, hogyan lehet a csalási kísérleteket kivédeni, az emberek mit tegyenek annak érdekében, hogy ne váljanak sértettekké.
– Melyek a legsűrűbben előforduló internetes csalások?
– Többnyire a bankok nevében érkezik telefonhívás egy „állítólagos gyanús tranzakció” kapcsán, ahol is a csaló a személyes és bankkártyaadatainkra kíváncsi, kéri a kártya számát, lejárati idejét, CVV-CVC kódját. Fontos tudni, hogy a bank nem hívja fel az ügyfelet azért, hogy átutalást észlelt a számláján, nem kéri arra, hogy utaljon pénzt, töltsön le egy oldalt vagy kattintson rá egy e-mailben küldött linkre a további ellenőrzés céljából. A digitális adathalászok semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy a vagyonunkhoz férkőzzenek. „Népszerű” csalási módok pl. a posta vagy csomagküldő szolgáltatások imitálása, ilyenkor SMS-üzenet érkezik már ismert csomagküldő szolgálatok logójával. A linkre kattintva egy kártékony szoftvert telepítenek, amely a netbankos adatainkhoz hozzájut. De említhetnénk olyan csalási módot, mint az „előfizetése lejárt, hátraléka van” és ehhez hasonlók, ilyenkor kevés, egy-két ezer forintnyi összegeket kérnek, amit sajnos sokan át is utalnak a megadott számlára.
– Hogyan tudunk védekezni a fentiek ellen?
– Mindig legyünk körültekintők, hogy mikor, milyen formában és kinek adjuk meg adatainkat. Amennyiben csalás áldozatává váltunk, először értesítsük a bankot, és tiltsuk le a bankkártyánkat, majd haladéktalanul jelezzük a csalást a rendőrségnek.
Tamás Angéla
